Nincs ok bizakodásra: Mátyás királyhoz hasonlította magát Orbán – és nem viccelt

  • narancs.hu
  • 2016. november 30.

Narancsblog

De azért a telefonos mesét sem hagyta ki.

Mindnyájunknak van (volt vagy lesz) legalább egy olyan nagypapája, aki mindig ugyanazokkal a katonatörténetekkel üldözi a családját. Nos, akinek még sincs, most szerezhet egyet, mert Magyarország miniszterelnöke pont ebbe a stádiumba lépett. Most éppen a Diaszpóra Tanácsnak adta le újból az új, legkedvesebb önmagáról szóló hőskölteményét, melyben Donald Trumppal csacsognak telón; lazán, ahogy csak az egyívásúak tudnak. Két, gomolyaggal játszó Fekete Bárányfelhő egymást közt…

false

 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„Ma már senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaság érdekében tett kísérletek sikeresek voltak. Egy éve túlzóan magabiztos mondat, ma már nem, mert az amerikai elnökkel is lehet arról beszélni, hogy a Fehér Házban fekete bárányként egyikünket sem látták szívesen. Fekete bárányok voltunk, éppen ezért sikertörténet a mienk” – vágod, kedves Diaszpóra barátom, ilyen volt ám, amikor rácsörögtem a Donaldra.

Vajon hányszor halljuk ezt még?

Szerencsére van új is: figyelj, Diaszpóra, szólíthatlak Spórának? Na, az megvan, hogy én vagyok Mátyás király. Figyelj, tanulj, s tudd meg, hogy „soha nem volt Közép-Európának ekkora befolyása európai ügyekre, Mátyás óta biztosan nem”.

Ezek után az következett, hogy Magyarország miniszterelnöke felolvasta tavalyi beszédét, s reagált rá, ezt is megoldottuk, azt is megoldottuk. Mi vagyunk a legnagyobb királyok, s „ha a következő öt évben nem csinálunk irtózatos butaságot – magyarok vagyunk, szóval ez is előfordulhat –, ha a vezetőink nem veszítik el a józan eszüket, akkor a pályán maradunk”.

Hát, ilyen itt elő nem fordulhat, az hétszentség!

De a legnagyobb szerencse, ami minket, magyarokat mégiscsak érhetett, hogy kifújt a PC! Hála a jó istennek, a világ szemétre vetette a politikai korrektséget, úgyhogy megint lehet nyugodtan bármit beszélni. Ahogy Orbán mondja, „A balosok szerint a politikai korrektség nem más, mint egy önként választott korlátozás. Mi, akik benne vagyunk a politikában, egyáltalán nem így éreztük, korlátozva voltunk. Ha az emberi létezésről beszéltünk, akkor középkoriak, klerikálisok voltunk, ha családról, akkor szexisták és homofóbok.” De ennek vége, „visszatérhetünk a szabad diskurzus korszakába, ahol nem kell félnie az embernek, hogy konzervatív gondolatai miatt kirekesztik. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz.”

Ja, akkor jó, beszéljünk szabadon.

Napóleont meg várják a 2-es vizsgálóban.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.